Marosvásárhelyen, város központjában, a Kultúrpalota tőszomszédságában, egy kocsmából könyvesüzlet lett. Okt. 11-én András Veronika és férje, Jenő Székelyudvarhelyről Gaudeamus Könyvesbolt-hálózatuk harmadik láncszemeként, Udvarhely és Kolozsvár után, Marosvásárhelyen nyitották meg Gaudeamus libáriumukat. A boltnak hangulata van, a könyvkínálat kiegyensúlyozottsága, színvonala, változatossága szemmel látható. /Bögözi Attila: Vivát librárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1999. november 15.
Néhány napja véget ért Marosvásárhelyen az V. Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király Istvánt, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, hogy a magyar kiadók a frankfurti terhekre hivatkozva mondták vissza a jelentkezést, másfelől a román kiadók a bukaresti decemberi Gaudeamus könyvvásár fontosságára hivatkozva maradtak távol. Végül is 29 standot sikerült felállítani, az összforgalom 245 millió lej körül volt, ami abszolút értékben is mintegy 50 millióval kisebb a tavalyinál. A Magyar Könyves Céh bemutatta a marosvásárhelyi közönségnek azokat a könyveket, melyekkel a frankfurti vásáron vett részt. /Bögözi Attila: V. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1999. december 23.
Ion Iliescu megjelent dec. 18-án a Vatra Romanesca marosvásárhelyi kongresszusán és bejelentette, hogy pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja választási szövetséget kötött a nyíltan magyarellenes Vatra Romanescaval. Iliescu a sajtónak azt állította, hogy ő maga is a VR alapító tagjai közé tartozik. "Utólag viszont, hogy az ország elnöke lettem, nem engedtem meg magamnak, hogy nyilvánosságra hozzam e minőségemet, abból a pártból is, amelyet én hoztam létre, vissza kellett vonulnom... " Bögözi Attila találóan jegyezte meg: most már tudjuk, kinek volt benne a keze 1990-ben a szélsőséges magyarellenes szervezet létrehozásában. És milyen hevesen tagadta ezt a tényt az akkori hatalom! /Bögözi Attila: Aki az ördöggel is cimborálna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. június 7.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei szervezetének székházánál megjelent dr. Kincses Előd, felfüggesztett megyei RMDSZ elnök, aki bejelentette, hogy visszafoglalja elnöki székét. Kincses Előd hamarosan elhagyta az irodát, és a következő sajtónyilatkozatot adta: "Arról van szó, hogy az RMDSZ sajnálatos módon, kommunista pártként működik. Előre a lenini úton, ebből mi nem kérünk, egy lépés előre, kettő hátra, ez nálunk tűrhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy egy rendkívüli SZKT tiszta vizet öntsön a pohárba, mert megengedhetetlen az, hogy a szövetségi elnök és az Operatív Tanács hatáskör nélkül, a demokratikusan megválasztott megyei elnököt felfüggessze, nincs erre hatáskörük, az Operatív Tanács határozatában nem is jelölik meg a jogszabály-helyet, mert ilyen nincs, hanem csak egyszerűen felfüggesztenek." Kincsest a vele kapcsolatos eljárás emlékeztette a 89 decemberi Tőkés-perre. Minderre - az újságírók felkérésére - dr. Kelemen Attila reagált. Szerinte egy országos fórum döntését "nem lehet helyi szinteken megtámadni, majd döntenek azok, akik erre jogosultak. Én se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok vissza", jelentette ki. Szepessy László, a szövetségi elnöki iroda igazgatója ismertette a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottság május 26-án keltezett, most nyilvánosságra hozott határozatát. Eszerint elutasítják Kincses Előd óvását. A bizottság megállapította Kincses Előd kötelezettségszegésének tényét. /Bögözi Attila: "Se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok.". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. június 12.
Dr. Torgyán József, a magyar kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere feleségével, az FKGP elnöke, dr. Torgyánné Cseh Mária képviselővel, valamint a kíséretével jún. 10-én, erdélyi látogatásának első állomásaként Marosvásárhelyen tartózkodott, ahol Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fogadta. Dr. Torgyán József kifejtette: elhatározták, hogy az RMDSZ és az FKGP közti kapcsolatok kibővítésére bizottságot hoznak létre. A román-magyar jó kapcsolatok szellemében segítséget kívánnak biztosítani Romániának. Román-magyar bank létrehozásáról is szó volt. A magyar miniszter otthonában látogatta meg Sütő András írót. /(Bögözi Attila): Nem kell sok idő a szótértéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A pünkösdi búcsú után Torgyán József Csíkszeredában találkozott önkormányzati tisztségviselőkkel. Megjelent Hajdú Gábor, államminiszter, az egészségügyi tárca vezetője is. Jún. 11-én a miniszter a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével /RMGE/ írt alá hosszú távú együttműködési megállapodást. Torgyán József a Romániai Magyar Szónak nyilatkozott arról, mit jelentett számára Csíksomlyó élménye. - A csíksomlyói búcsú a magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyasmi lehet, mint a mekkai zarándoklat, hogy nem születhet magyar és nem halhat meg addig, amíg legalább egyszer életében el nem jön a csíksomlyói búcsúra, ami egyben memento is, hogy az alapvető emberi jogok és szabadságok felrúgásával miként lehet ezer éven keresztül egy államhoz tartozó népet más országhoz átrangsorolni olyan eszközökkel, melyek a nyugati parlamentáris demokráciával is sokszorosan ütköznek. Hát elég ha csak Wilson elnök úrra utalok, akinek az alapvető nemzeti szabadságjogokkal kapcsolatos nézeteibe nem illeszthető be például, hogy az etnikai határok figyelembe vétele nélküli határmódosítás történhessék. De én ezt nem valamiféle revizionista szemlélet miatt vetem fel, a történelmi sérelmeket nem lehet és nem is szabad újabb sérelmek okozásával megkísérelni orvosolni. Egyetlen kiút az alapvető emberi szabadságjogokon alapuló európai szemléletmód, mely a határokat mindinkább kezdi Európa térképéről kiiktatni. A magyarság példája igazolja, mennyire nagyvonalú tud lenni egy nemzet, amellyel így bántak el, és létre tud hozni egy zarándoklatot, amelyen 3-400 ezer ember is részt vehet és egyetlenegy kifogásolható hang nem hallható, hanem a zarándoklat egy olyan katolikus szertartás, amelynek egy részét képezi, hogy mi a boldogságos Szűzanyához könyörgünk... Mi úgy tudunk igazán sokat tenni a magyarságunk megmentéséért, ha az anyaországot környező országok népeivel nagyon jó viszonyt alakítunk ki. - Sok még a tennivaló és ha majd senkit nem fog izgatni az Romániában, miért van szükség Bolyai Egyetemre, miért van szükség egy felsőfokú magyar kultúrára, akkor kerül igazán közel a magyarság, beleértve az anyaországi és a romániai magyarságot és a Román Köztársaság egésze is az európai unióhoz, feledtetve azt, hogy valaha itt határ húzódott vagy hogy valaha itt gyűlölködés volt. /(Daczó Dénes) Nem halhat meg magyar búcsúra menés nélkül... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2000. június 29.
Marosvásárhelyen régóta várnak a Nagy Imre Képtár újranyitására. Jún. 24-ére ígérték, de nem lett belőle semmi. A Képtár diktatórikus felszámolása óta megalapozott a gyanakvás, hogy csak húzzák az időt, a képeknek a galériába való eljutását a Művészeti Múzeum vezetősége akadályozta meg. A polgármesteri hivatal helyiséget utalt ki a képtárnak és azt felújította, ki is festtette. A Múzeum vezetői most azért nem bocsátották a képeket a galéria rendelkezésére, mert a friss festés, meg a még magas páratartalom veszélyeztetheti a festményeket. A polgármesteri hivatal és a múzeum között aláírt megegyezésben a képtár átadási időpontját jún. 1-ben rögzítették, de ez nem valósult meg. /Bögözi Attila: Csak semmi pánik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2000. július 15.
Fennállása óta a legsúlyosabb anyagi gondokkal küzd a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/. Augusztustól kilenc alkalmazottjától kell megválnia, s a tanárok 40 százaléka elveszíti katedrájának egy részét. Az intézmény évi 4 milliárd lejes költségvetésének több mint felét - a fejkvótás költségvetési rendszer bevezetésével - lefaragta a szakminisztérium, a megmaradt pénzösszeg pedig az alkalmazottak fizetésére sem elegendő, holott az idei 8-as és 24-es kormányrendelet alapján 65 százalékkal kellene azokat megemelni. Béres András rektor véleménye szerint nem kizárt az sem, hogy a színit egy másik felsőoktatási intézmény hatáskörébe utalják át. Lehetséges változatok: a Petru Maior Egyetem vagy a bukaresti Filmakadémia. /Bögözi Attila): Mélyponton a színi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2000. augusztus 15.
Július utolsó napjaiban szervezték meg Marosvásárhelyen, a várban a háromnapos millenniumi sokadalmat. A rendezvény nem kapott rangjához méltó sajtónyilvánosságot. A Folk Center Alapítvány volt a szervező, elnöke, Takács Zoltán, beszámolt a történtekről. Kolozsvár után Marosvásárhelyen rendezték meg, felmutatva, hogy mit jelent az ezeréves múlt. Brassó, Kovászna, Hargita, Bákó, Szeben és természetesen Maros megye népzene-, néptáncegyüttesei, kézműves és mesterembereit jöttek el a várbéli sokadalomra, melynek kirakodóvásárán voltak fazekasok, fafaragók, népruha-készítők, gyékény- és gyöngyfonók, érdekes, ritka népihangszer-készítők. Működött egy gyerekjátszóház is, ahol népzenét, énekeket, néptáncot tanultak a gyermekek. Volt egy szoborkiállítás is: Fekete Pál szobrai agyagba dolgozva mutatták be a népi kultúrát. A magyarországi Millenneumi Kormánybizottság a költségeknek majdnem száz százalékát fedezte. A három nap alatt 560 személy fordult meg a színpadon, szállást, étkezést, szállítást kellett nekik biztosítani. /Bögözi Attila: Várbéli sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2000. augusztus 15.
Aug. 11-én Marosvásárhelyen bemutatták Ágoston Hugó Bukaresti élet, képek /Scripta, Nagyvárad/ című, publicisztikai írásait tartalmazó könyvét. A könyvnek tizenöt előszava van: jeles írók javasolták a szerzőnek, hogy A Hét hasábjain megjelent bukaresti életképeit könyvalakban is adja közre. /(Bögözi Attila): Bukaresti élet, képek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2000. szeptember 11.
Szept. 8-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az SZKT. Először arról döntöttek, hogy az RMDSZ indítson-e vagy sem saját államelnök-jelöltet a novemberi választásokon. Az államelnök-jelölés kérdését Markó Béla szövetségi elnök felvázolta a jelenlegi belpolitikai helyzetet. A PNL a választási kampány idejére meg nem támadási paktum aláírását kezdeményezte, a paktum aláírásán viszont csak az RMDSZ jelent meg, emlékeztetett Markó. Az őszi parlamenti választásokra az RMDSZ önálló szervezetként készül. Markó három célkitűzést nevezett meg: saját programot, ütőképes parlamenti csoport létrehozását, s ennek érdekében el kell érni, hogy minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon. Idén már öt százalékos a parlamentbe jutási küszöb. Takács Csaba ügyvezető elnök javasolta, hogy az RMDSZ-nek legyen önálló államelnök-jelöltje, hivatkozva a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa döntésére, mert ott 17 területi elnök közül 14 arra szavazott. Voltak a jelölés ellen érvelő hangok is. Borbély Zsolt Attila pl. úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek nem lehet célja az elnökválasztásokon nyerni. Iszlai Árpád a Maros megyei szervezet nevében államelnök-jelöltnek Frunda György szenátort javasolta, Kónya-Hamar Sándor pedig a Kolozs megyei szervezettől kapott mandátum alapján Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ-nek kell hogy legyen saját jelöltje, aki el tudja érni azt, hogy több mint hét százalék szavazatot gyűjtsön össze az első fordulóban. A többség felé szerinte erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg az erdélyi magyar állami egyetemet nem sikerül felállítani, nem beszélhetünk romániai kisebbségi mintáról. Tőkés László a jelölés vállalását elsősorban temesvári múltjával indokolta, arra hivatkozva, hogy ami akkor elkezdődött, az az utóbbi tíz évben megbicsaklott, eltérítették a rendszerváltozást, és újabb visszarendeződés tanúi vagyunk. Tőkés László az önálló erdélyi politikai hagyományokat szeretné folytatni. Szakítani kell a szőnyeg alá seprő kisebbségpolitikával. Az elnökjelölt ne kötelezze el az RMDSZ-t kormányban való részvételre, az RMDSZ ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A titkos szavazás eredményeként Frunda György lesz az RMDSZ saját elnökjelölje. Az SZKT megvitatta és elfogadta az RMDSZ választási programját. Tőkés László tiszteletbeli elnök viszont leszögezte: "Véleményem szerint az SZKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni". /Bögözi Attila: Önmagát felülmúlt SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2000. november 25.
Marosvásárhelyen mintegy 4500 unitárius él, akik példaértékű eredményeket mutattak fel. Nov. 19-én ünnepelték azt, hogy hetven éve épült Bolyai téri templomukat felújították, emellett új unitárius templom épült a Kövesdombi lakótelepen. A régi templom harangokat kapott, mert az eddig nem volt. Magyarországiak adományoztak két harangot a marosvásárhelyieknek. A harangszentelést dr. Szabó Árpád püspök végezte, közben elhangzott Terényi Ede Harangok című orgonára, ütőhangszerekre és szopránra írott szerzeménye. Nagy László lelkész elmondta, hogy az épületegyüttes a 340 férőhelyes templom mellett egy tanácstermet, két irodát és mellékhelyiségeket foglal magába. Az alagsor nőszövetségi illetve ifjúsági klubtevékenységre nyújt majd lehetőséget, a belső udvar pedig egy sor szabadtéri rendezvényt tesz majd lehetővé. /Bögözi Attila: "Mint élő kövek épüljetek be". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2001. március 16.
Az esőzéseket követő sorozatos földcsuszamlások miatt Maros megyében két falut teljesen el kell költöztetni jelenlegi helyéről és más, biztonságosabb helyen kell újraépíteni. Nyárádselye és Bábahalma, ahol ma már nincsen szinte egyetlen ép ház sem, szomorú sorsa elkerülhetetlen - nyilatkozta a megye prefektusa azoknak a tanulmányoknak a nyomán, melyeket a szakemberek a napokban hoztak nyilvánosságra. Ioan Toganel azt is elmondotta, hogy hamarosan kormányhatározatot dolgoznak ki a két falu elköltöztetésére vonatkozóan, ami olcsóbb megoldás, mint a házak kijavítása, hisz egyetlen ház újjáépítése is több mint 30 millió lejbe kerülne. (Bögözi Attila): Két falut költöztetni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2001. március 26.
Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2001. április 23.
Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2001. június 11.
Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2002. január 16.
Marosvásárhelyen Kultúrpalota megérdemelné, hogy büszkén viselje Bernády György nevét, mert a palota megálmodója és építtetője Bernády György volt. Dr. Dorin Florea polgármester hevesen ellenezte a megyei tanács művelődési bizottsága indítványát, s célja érdekében történelmet hamisított. A megyei tanácshoz címzett hivatalos átiratban azt állította, hogy "az osztrák-magyar monarchia idején, a budapesti parlament olyan törvényt hozott, mely előírta, az állam egysége ellen harcoló, más nemzetiségű és vallású császári alattvalók kirekesztésével, a magyar kulturális erőket koncentrálni hivatott kultúrpaloták építését a birodalom peremén azért, mert szükség van (volt?) egy olyan eszközre, mely a kultúrával asszimilálja az államot alkotó összes társadalmi osztályokat és rétegeket". Továbbá "ami a volt polgármester, Bernády György emlékét illeti - aki csak politikusként, városgazdaként meg szakmailag gyógyszerészként szerzett némi érdemeket" - azt Marosvásárhelyen már így is fölöttébb sok minden tiszteli. A doktor úr felsorolásában ez a "sok": a Bernády szobor (nem a szintén általa épített Városháza előtt, ahol jogos helyét a latinitás szobra bitorolja), a Bernády utca (épp a polgármester ne tudná, hogy az nem utca, hanem tér, ahol a szobor áll), a Bernády Alapítvány meg a Bernády Ház (ezek a vásárhelyi "magyar ház" és az azt működtető alapítvány) és a Kultúrpalotában a Bernády mellszobor. /Bögözi Attila: Történelmi sebészszike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2002. február 11.
Az elmúlt napokban megalakult Polgári Szárny egyik alapító tagja, Pécsi Ferenc leszögezte, hogy a Polgári Szárny nem az egység ellen irányul és nem célozza a frakció szétszakítását. A farkcióban a döntéseket egy szűkebb csoport hozza meg ahelyett, hogy előzőleg szélesebb körben konzultálnának. A kormánypárttal folytatott tárgyalások előtt nem hívták össze a képviselőházi frakciót. Markó Béla szövetségi elnök által kijelölt, a Magyar Állandó Értekezleten résztvevő gazdasági szakember soha nem egyeztetett az RMDSZ parlamenti csoportjának gazdasági szakembereivel. A csúcsvezetés nem minden esetben vette figyelembe a szakmai rátermettséget. /(Sike Lajos): /(Bögözi Attila): Egy alapító tag mondja: "Nem célunk a frakció és az egység szétszakítása!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2002. február 26.
Szép számmal akadnak olyanok, akiknek az égvilágon mindenről mindig a magyar frász jut eszükbe. Ha valamit magyar javasol, ha valamit magyar vásárol vagy ad el, az már azon egyszerű oknál fogva is gyanús, hogy az illető személy nemzetisége magyar. A szolgálatos nemzetvédő ilyenkor ellenjavasol, leszavaz, ellenkezik. Valószínűleg legutóbb szintén ilyen magyar frászon bukott el Marosvásárhely közszállításának egyik korszerűsítési kísérlete is. Arról lett volna szó, hogy a helyi Közszállítási Vállalat 10 darab autóbuszt vásárol. A versenytárgyaláson egyetlen cég tett eleget az előírásoknak. A cég farkaslaki bejegyzésű, tulajdonosa pedig Demény Attila. Az üzletkötésre azért nem került sor, mert a versenytárgyalási bizottság néhány tagja - nevezetesen Oproescu Florin, a Vatra Romaneasca egykori oszlopos tagja, no meg Vlas Florin városi tanácsos - kifogást emeltek a pályázat ellen. Az újra megtartott versenytárgyaláson továbbra is a farkaslaki ajánlat bizonyult a legelőnyösebbnek, ám ezúttal sem köttetett meg az üzlet, a bizottság említett két tagja másodszorra is megfúrta a vásárlást. /Bögözi Attila: Magyar frász? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. május 28.
A MÚRE Becsületbíróságának Fellebbviteli Bizottsága megerősítette az Etikai Bizottság alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen a Reform Tömörülés emelt panaszt rágalmazás és megalapozatlan állítás címén. Miként fogadta ezt a hírt Tibori Szabó Zoltán? – érdeklődőtt a Népszabadság kolozsvári tudósítójától Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Tibori szerint a becsületbíróság tagjai - Baranyi László, Wágner István és Bögözi Attila - elfeledkeztek arról, hogy ő fordulhat még a Magyar Újságíró Szervezetek közös etikai testületéhez is. A Reform Tömörülés kifogásolta Tibori kommentárját. Tibori ebben azt írta, hogy van egy csoport fiatal politikus, akik arról vitatkoznak titokban, mit kellene tenniük a hatalom átvétele érdekében. Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. /(Gyarmath János): Túltettek a hadúron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Gyarmath János nem kérdezte meg a másik felet, de a becsületbíróságot sem. Ő csupán baloldaliként a baloldali kollégája mellé állt.
2002. július 6.
Leleplező adatokat tárt a nyilvánosság elé júl. 4-én egy Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Bíró György, a Transilvania Szállítók Egyesületének alelnöke az autóbuszokkal történő nemzetközi utasszállításra vonatkozóan. Véleménye szerint az adócsalásnak egyik bevett gyakorlata, hogy a - főként Románia és Magyarország között utasszállítást lebonyolító - cégek nem vallják be a személyszállításból származó jövedelmüket. Ez vonatkozna olyan közismert marosvásárhelyi cégekre, mint a Transexpres, Intertours, Ballótrans, Lavinia, Royal, vagy a Hargita megyei Transtour Inernational, Corund-Trans, Csavargó-Trans, Tomi-Trans, Scorpion-Trans, melyek az utóbbi öt-hat évben - az alelnök becslése szerint - mintegy 400 milliárd lejes adócsalást követtek el azáltal, hogy nem a reálisan eladott jegyek számát vezették be könyveléseikbe, s az így szerzett többletjövedelmük után nem fizettek adót az államnak. A törvény kijátszásának egy másik kitaposott útja a leasing kereskedelemre vonatkozó vámkedvezményekkel való visszaélés. Az adócsalásokból származó összegekkel a cégek készpénzzel külföldön gépjárműveket vásárolnak, majd ezeket a vámnál leasingben vásároltaknak tüntetik fel, több százezer eurós illegális jövedelmet vágva így zsebre. Ily módon, csupán az utóbbi időben és csak Maros megyében - Bíró György adatai szerint - legalább 10 autóbusz került az Intertours, a Lavinia, a Ballótrans, a Royal és a makfalvi Inka kft. tulajdonába. Vádként hangzott el továbbá a dömping árak alkalmazása (főleg az udvarhelyi szállítók körében), a tisztességtelen konkurencia, valamint a feketén dolgozó cégek nagy száma (csak Marosvásárhelyen legalább 30 cégnek nincs működési engedélye). /Bögözi Attila: A fehér szerecsen - feketében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2002. augusztus 3.
Augusztus elsején Marosvásárhelyen az egykori városháza épületén végre elhelyezték a kétnyelvű intézményfeliratot, a prefektúra táblája továbbra is csak román nyelvű. Ez mutatja, hogy a kormánypárt valóban nem gondolja komolyan az RMDSZ-szel való tisztességes együttműködést. A kétnyelvű felirat nem kegy, hanem jog, méghozzá európai szintű. Virág György, a megyei tanács elnöke, a legutóbbi megyei tanácsülésen, (mint a helyhatósági törvény életbe lépte óta többször is) azt mondotta, hogy bár a törvény értelmében magyar nyelven is vezethetné a testület ülését, a román tanácsosokkal szembeni megértésből, ezúttal sem él ezzel a törvényes lehetőséggel. És ez ellen egyetlen magyar nemzetiségű tanácsosnak sem volt semmi kifogása. De a megértésnek is kell, hogy legyen határa! /Bögözi Attila: Magyar intézménytáblát a prefektúrának is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
2002. augusztus 6.
Augusztus első szombatján, 3-án idén is összegyűltek emlékezni a bözödújfalusiak. A falurombolás áldozatául esett település lakói ezen a napon visszatérnek a vízzel elárasztott falu feletti domboldalban állított emlékműhöz. Az ökomenikus istentisztelet vezérmotívuma a hűség volt. Az idei találkozón jelen volt dr. Jancsik Jenő, nyugalmazott kolozsvári egyetemi professzor, aki könyvet állít össze a bözödi történelmi-, család- és helynevekről. E munka megjelenése jövő márciusra várható. /(Bögözi Attila): A hűség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
2002. szeptember 9.
Szept. 7-én Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ szervezet székházában ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melynek napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a területi elnökök tájékoztatója, a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámolók, valamint a tulajdon visszaszolgáltatások megyénkénti helyzetének elemzése és a hónap vége felé esedékes SZKT soros ülésének előkészítése szerepelt. A TKT-t követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondotta: a szövetség prioritásai között szerepel a föld- és erdőtörvény alkalmazásának folytatása és felgyorsítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatosan a törvény alkalmazásának mielőbbi elkezdése. Az RMDSZ már elkészítette, és továbbította saját tervezetét. Az RMDSZ szempontjából kiemelt fontosságú az a nemrég elfogadott sürgősségi kormányhatározat, mely a helyi intézmények, a települések utcáinak elnevezését szabályozza. Az RMDSZ már régóta sürgette ennek a jogszabálynak az elfogadását, mely a helyi tanácsok hatáskörébe utalja az elnevezések jogkörét. Igaz, hogy továbbra is létezni fog egy, a prefektus által kinevezett szakbizottság, de ennek csupán konzultatív hatásköre lesz. A helyi protokollumokkal kapcsolatosan egyes megyékben a megállapodások jól működnek, mint például Fehér meg Arad megyében, de Beszterce megyében például a felek között konfliktushelyzet alakult ki. /(Bögözi Attila): TEKT ülés Marosvásárhelyen. Helyzetelemzés, szeptember elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2002. október 26.
Okt. 24-én Marosvásárhelyen a Bernády Napok keretében megnyílt a dr. Bernády Györgyre emlékező emlékkiállítás. Bernády György kiváló polgármester kilencven éve megalapította a városi képtárat. A most megnyílt kiállítás a képtár legféltettebb kincseit mutatja be, a magyar művészet remekművei, láthatók, melyeket Bernády válogatott és vásárolt a képtár alapításához. A kiállítás lehetővé teszi a magyar művészet több mint nyolc évtizedének (1839-1913) áttekintését. /Bögözi Attila: Kilencven év után újból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2002. december 23.
Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy visszaszerzi a szülőföldet - teljes egészében - hangsúlyozta dec. 21-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 13. évfordulóján rendezett marosvásárhelyi ünnepségen. Ünnepi beszédében Markó Béla felidézte az 1989-es forradalmat, az RMDSZ születését, majd köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal a szülőföld visszaszerzését segítették elő. Sikerül visszaszereznünk helységneveinket, költőinket, történelmünket - mondta. Példaként hozzátette, hogy az utóbbi időszakban Maros, Hargita és Kovászna megyében több mint 300 ezer hektár erdőt sikerült visszajuttatni jogos tulajdonba. Az RMDSZ idén decemberben Ezüst Fenyő díjat alapított azok munkájának elismerésére, akik az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében. A díjat -38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. /Átadták az Ezüst Fenyő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ Markó Béla beszédében emlékeztetett: 1989. dec. 21-én, a déli órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak a főtér felé, és estére a tüntetésnek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Tisztelettel kell gondolnunk arra a temesvári lelkészre is, akinek házától elindult a romániai forradalmi mozgalom, hangsúlyozta Markó. Nem tudjuk megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett, folytatta, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban. Szinte egymástól függetlenül. De soha senki sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen szövetséggé kell válnia. A díjazottak közül Tempfli József, nagyváradi katolikus megyéspüspök szólott a díjkiosztásra egybegyűltekhez. /(Bögözi Attila): Gyökeret, mint fenyő. Tizenhárom éves az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2003. január 20.
Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./
2003. június 16.
Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2003. október 13.
Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2004. január 19.
A sajtóban megjelent, hogy Frunda György szenátor a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelölés kapcsán úgy vélekedett: az RMDSZ nyitott a párbeszédre a Magyar Polgári Szövetséggel, de kizár minden megállapodást, a Kis Kálmán-féle Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetséggel (RMSZSZ), melyet kullancspártnak nevezett. A hír kapcsán Kis Kálmán, RMSZSZ elnöke kijelentette: ha a Magyar Szabad Demokrata Szövetség „kullancspárt", akkor Frunda György a főkullancs, mert 1990-ben, még mielőtt átnyergelt volna az RMDSZ-re, eredetileg az RMSZSZ elődjeként ismert Romániai Magyar Független Párt jelöltjeként jutott a közös listán a parlamentbe. Frunda György viszont leszögezte, hogy nem volt soha más alakulatnak tagja, mint az RMDSZ-é. /Bögözi Attila: Kullancs és környéke avagy tiszta vizet a pohárba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
